Emerson Fittipaldi 1946. december 12-�n sz�letett a braz�liai Sao Paul�ban. �desapja, Wilson egy aut�gumi-v�llalkoz�sb�l tartotta el csal�dj�t, de emellett ismert aut�sport-�js�g�r� �s r�di�s komment�tor volt haz�j�ban. Emerson teh�t olyan k�rnyezetbe sz�letett bele, amelyben mindennapi t�m�nak sz�m�tottak a kor aut�s �s motoros h�sei. Ez r� is hat�ssal volt. El�sz�r motorokkal kezdett versenyezni, �m hamarosan "�tnyergelt" a gokartoz�sra. B�tyj�val, ifjabb Wilsonnal saj�t gokartot �p�tettek �s szinte mindent megnyertek a k�rny�ken, amit csak meg lehetett nyerni.

Braz�lia azonban t�ls�gosan messze volt az aut�versenyz�s k�zpontj�t�l, Eur�p�t�l. Amikor Emerson sz�nd�kai komolyabbra fordultak a versenyz�ssel kapcsolatban, elhat�rozta: Angli�ba megy, hogy k�zelebb legyen a "t�zh�z". Erre 1969-ben ker�lt sor, amikor Fittipaldi 23 �ves volt. R�gt�n beiratkozott Jim Russell versenyz� iskol�j�ba, s igen tanul�konynak bizonyult: egy Forma-3-as Lotusszal megnyerte a Lombank Forma-3-as bajnoks�got.

Ennek jutalmak�nt 1970-ben feljebb l�phetett a Forma-2-be - tov�bbra is a Lotus sz�neiben. M�jusban Colin Chapman, a Lotus ist�ll�f�n�ke megh�vta Fittipaldit egy Forma-1-es tesztre, ahol a brazil j� benyom�st tett a legend�s szakemberre. Chapman �gy elhat�rozta, hogy - az osztr�k Jochen Rindt �s az angol John Miles aut�ja mellett - versenybe �ll�tanak egy harmadik Lotust is a Forma-1-ben Fittipaldi sz�m�ra.

Emerson 1970. j�lius 19-�n deb�t�lt az angliai Brands Hatch-ben, ahol a nyolcadik helyen v�gzett. Csapatt�rsa, Rindt ekkoriban m�g azzal ugratta, hogy a brazilok csak focizni tudnak, vezetni viszont nem. A k�vetkez� futamon, Hockenheimban az osztr�k elhallgatott, miut�n Emerson a negyedik helyen v�gzett. Igaz, egy versennyel k�s�bb Ausztri�ban megint nem szerzett pontot, de m�g csak tanul�idej�t t�lt�tte.

Fittipaldinak sajnos el�g kor�n szembe kellett n�znie a sport�g s�t�t oldal�val. Az 1970-es Olasz Nagyd�jon Rindt hal�los balesetet szenvedett az egyik edz�sen, amikor a nagyobb sebess�g el�r�se �rdek�ben leszedette a sz�rnyakat aut�j�r�l �s �gy hajszolta a gyors k�rid�ket. A Lotus a trag�di�ra val� tekintettel nem indult a m�snapi versenyen �s a soron k�vetkez�, Kanadai Nagyd�jon sem. Azt�n amikor a csapat az Amerikai Nagyd�jon visszat�rt, Fittipaldi - mind�ssze negyedik verseny�n - learatta p�lyafut�sa els� Forma-1-es futamgy�zelm�t. Ez nemcsak neki mag�nak volt rendk�v�l fontos, hanem a csapatnak is - els�sorban mor�lisan. No meg az�rt is, mert Emerson ezzel a diadallal biztos�totta halott csapatt�rsa sz�m�ra a vil�gbajnoki c�met, aki �gy a Forma-1 t�rt�net�nek egyetlen posztomusz vil�gbajnoka lett.
Fittipaldi Mexik�ban nem �rt c�lba, de �t versenyen szerzett 12 pontj�val �gy is a vil�gbajnoks�g tizedik hely�n v�gzett.

Emerson teh�t a lehet� legjobbkor j�tt a Lotus csapat sz�m�ra. Fiatal kora ellen�re 1971-ben m�r �rett volt arra, hogy bet�lthesse az els� sz�m� pil�ta poz�ci�j�t, b�r az aut� most nem volt olyan j�, mint 1970-ben. Az els� k�t futamon - D�l-Afrik�ban �s Spanyolorsz�gban - Fittipaldi nem is �rt c�lba, majd Monac�ban �t�dik lett.

A verseny ut�n megint olyan �rz�se lehetett az embernek, hogy a Lotus ist�ll�t �ld�zi a balszerencse: Fittipaldi hazafel� tartott aut�j�val, amikor k�z�ti balesetet szenvedett. �letvesz�lybe nem ker�lt, de s�r�l�sei el�g komolyak voltak ahhoz, hogy ki kelljen hagynia a k�vetkez� versenyt, a Holland Nagyd�jat �s azt�n form�n k�v�l versenyezze v�gig az eg�sz �vet. Franciaorsz�gban �s Nagy-Britanni�ban harmadik lett visszat�r�se ut�n, N�metorsz�gban nem fejezte be a versenyt, Ausztri�ban a m�sodik helyen v�gzett. Olaszorsz�gban, Kanad�ban �s az Egyes�lt �llamokban c�lba �rt ugyan, de nem szerzett pontot. Ez �sszesen 16 pontot jelentett sz�m�ra a vil�gbajnoks�gban �s a hatodik helyet. Csapatt�rsa, a sv�d Reine Wisell 9 ponttal a tizenegyedik lett.

A felejthet� 1971-es szezon ut�n egy ragyog� �v k�vetkezett 1972-ben. Az els� futamon, Argent�n�ban Emerson m�g kiesett, de azt�n beindult a pontgy�rt�s: D�l-Afrik�ban m�sodik Denis Hulme (McLaren-Gord) m�g�tt, Spanyolorsz�gban nyer, Monac�ban harmadik Jean-Pierre Beltoise (BRM) �s Jacky Ickx (Ferrari) m�g�tt, Belgiumban nyer, Franciaorsz�gban m�sodik Jackie Stewart (Tyrrell-Ford) m�g�tt, Angli�ban ism�t nyer, majd kiesik N�metorsz�gban, azt�n �jabb diadalok k�vetkeznek Ausztri�ban �s Olaszorsz�gban. Az utols� k�t futamon - Kanada, USA - ugyan nem szerzett pontot, de ezzel egy�tt is f�l�nyesen nyerte meg a vil�gbajnoks�got a kor tal�n legnagyobb szt�rja, Jackie Stewart el�tt: Emersonnak 61 pontja �s �t futamgy�zelme volt, m�g a sk�t 45 pontot �s n�gy gy�zelmet szerzett.

Fittipaldi vil�gbajnoki c�m�vel t�bb tekintetben is t�rt�nelmet �rt: el�sz�r is � lett Braz�lia els� Forma-1-es vil�gbajnoka - egy olyan nemzet�, amely k�s�bb igazi aut�sport-nagyhatalomm� n�tte ki mag�t. M�sr�szr�l pedig lett � a sport�g t�rt�net�nek legfiatalabb vil�gbajnoka (ezt a rekordot 2005-ben megd�nt�tte Fernando Alonso), ugyanis mind�ssze 25 �ves �s 9 h�napos volt, amikor 1972-ben Monz�ban leintette a kock�s z�szl�!

�desapja otthon �ll�t�lag k�nnyekben t�rt ki, mik�zben maga k�zvet�tette hogyan v�lik fia vil�gbajnokk�. (Id�sebb Wilson r�ad�sul arra is b�szke lehetett, hogy k�zben m�sik fia, ifjabb Wilson is beker�lt a kir�lykateg�r�ba - igaz, � sosem lett olyan sikeres, mint Emerson.)

1973-ban Fittipaldi remek�l kezdte az �vet �s megnyerte az els� versenyt Argent�n�ban, azt�n nagy �r�m�t okozva honfit�rsainak az els� Brazil Nagyd�jat is a Forma-1 t�rt�net�ben, amelyet Interlagosban rendeztek. Azonban egyre nagyobb gondot okozott neki �j csapatt�rsa, a sv�d Ronnie Peterson, aki bizony sokszor gyorsabbnak bizonyult n�la az id�m�r� edz�seken. D�l-Afrik�ban m�gsem neki, hanem Jacki Stewartnak (Tyrrell-Ford) �s Peter Revsonnak (McLaren-Ford) kellett megadnia mag�t, akik m�g�tt a harmadik helyen v�gzett. Spanyolorsz�gban ism�t Emerson� volt a diadal, majd Belgiumban harmadik lett Stewart �s Francois Cevert (Tyrrell-Ford) m�g�tt. Azt�n Monac�ban ism�t Stewart nyert, Fittipaldinak a m�sodik hely jutott. Ezt k�vet�en sorozatban n�gy versenyen nem szerzett pontot: Franciaorsz�gban p�ld�ul el�z�s k�zben szaladt bele Jody Scheckterbe (McLaren-Ford), ami mindkettej�k verseny�nek v�get vetett. A meggondolatlans�g kor�bban nem volt jellemz� Emersonra, �gy egyre er�s�d�tt a sz�besz�d, hogy Peterson jelenl�te a csapatban zaklatja fel ennyire.

N�metorsz�gban szerzett �jra pontot - hatodik lett, majd Ausztri�ban megint pont n�lk�l z�rta a versenyt. Olaszorsz�gban m�sodik lett Peterson m�g�tt �s Kanad�ban is be kellett �rnie az "ez�sttel" Revson m�g�tt. Az utols� futamon, Watkins Glenben m�g szerzett egy pontot, �m ez m�r teljesen l�nyegtelen volt a vil�gbajnoks�g szempontj�b�l. Stewart f�l�nyesen - 71 ponttal - nyert, m�g Fittipaldinak 55 ponttal a m�sodik hely jutott. Emerson v�g�l legy�rte Petersont, aki 52 ponttal a harmadik lett, de val�sz�n�leg csak az�rt, mert a sv�d t�bbsz�r esett ki n�la. Fittipaldi tov�bbra is tartott a sz�lv�szgyors Ronnie-t�l, ez�rt jobbnak l�tta, ha 1974-re egy m�sik csapathoz szerz�dik. A McLaren-Ford r�ad�sul pont ekkor aj�nlott fel �vi egymilli� doll�rt szolg�latai�rt - ami rekordnak sz�m�tott ebben az id�ben.

Fittipaldi minden tekintetben - nemcsak anyagilag - j�l j�rt a McLarennel, ugyanis mik�zben a Lotus 1974-ben elkezdett hanyatlani, addig Teddy Mayer csapata a Marlboro doll�rmilli�inak k�sz�nhet�en a cs�csra emelkedett.

Az els� versenyen az 1967-es vil�gbajnok, Denis Hulme nyert, aki Fittipaldi csapatt�rsa lett ebben az �vben. Emerson nem szerzett pontot. Hazai k�z�ns�g el�tt, Braz�li�ban viszont ak�rcsak az el�z� �vben, most is � nyert. D�l-Afrik�ban nem szerzett pontot, Spanyolorsz�gban harmadik lett Niki Lauda �s Clay Regazzoni (mindkett� Ferrari) m�g�tt, Belgiumban nyert, Monac�ban az �t�dik helyen v�gzett. Sv�dorsz�gban negyedik lett, Hollandi�ban harmadik Lauda �s Regazzoni m�g�tt. Franciaorsz�gban kiesett, Nagy-Britanni�ban a m�sodik helyen v�gzett Jody Scheckter (Tyrrell-Ford) m�g�tt. N�metorsz�gban �s Ausztri�ban nem �rt c�lba, de azt�n m�sodik lett Olaszorsz�gban Ronnie Peterson m�g�tt �s nyert Kanad�ban. Az utols�, Watkins Glen-i futam el�tt Fittipaldi �s legk�zelebbi riv�lisa, Regazzoni 52-52-re �llt a pontversenyben. Minden Amerik�ban d�lt el teh�t! V�g�l azt�n a brazilnak egy negyedik hely is el�g volt a gy�zelemhez, mivel vet�lyt�rsa nem szerzett pontot. M�sodszor is vil�gbajnok volt!

1975 j�l indult Fittipaldi sz�m�ra: nyert Argent�n�ban, m�sodik lett Braz�li�ban honfit�rsa, Carlos Pace (Brabham-Ford) m�g�tt. Nem szerzett pontot D�l-Afrik�ban, Spanyolorsz�gban pedig rajthoz sem �llt. Az �v h�tral�v� r�sz�ben azt�n rem�nytelen k�zdelmet folytatott a domin�ns Ferrari 312T-vel, ami Monac�t�l ott d�b�rg�tt Niki Lauda alatt.

Az osztr�k sorozatban h�rom versenyt megnyert - Monac�, Belgium, Sv�dorsz�g -, s k�zben Fittipaldi mind�ssze hat pontot tudott szerezni monac�i m�sodik hely�vel. Hollandi�ban nem fejezte be a versenyt, azt�n Franciaorsz�gban negyedik lett. Silverstone-ban Laud�nak gondjai voltak, �gy Emerson nyerni tudott. Azt�n N�metorsz�gban �s Ausztri�ban nem szerzett pontot, majd k�t m�sodik hellyel z�rta az �vet Monz�ban �s Watkins Glenben. Lauda f�l�nyesen nyerte a bajnoks�got 64,5 pontj�val, m�g Emerson 45 ponttal m�sodik lett.

1976-ra �ll�t�lag �jabb rekord�sszeg �g�ret�vel megpr�b�lta megszerezni Fittipaldit a Ferrari, de a brazilnak ekkorra elege lett a Forma-1-es politikai j�tszm�kb�l (amelyben a Ferrarin�l nyilv�nval�an b�ven lett volna r�sze) �s m�r m�sfajta kih�v�st keresett. B�tyj�val, Wilsonnal megalap�tott�k saj�t ist�ll�jukat, a Fittipaldi-csapatot, amelyet n�hol Copersucar-ist�ll�k�nt emleget a szakirodalom - a f� szponzor, egy brazil cukoripari kombin�t nev�r�l. A fiv�rek c�lja az volt, hogy Emerson barzil csapattal is vil�gbajnoks�got tudjon nyerni, de ennek sosem ker�ltek m�g csak a k�zel�be sem.

A Ford-motorral szerelt aut�val 1976-ban Emerson mind�ssze h�rom pontot gy�jt�tt: egyet-egyet Long Beach-en, Monac�ban �s Brands Hatch-ben, s ezzel tizenhatodik lett a vil�gbajnoks�gban. N�gy verseny erej�ig egy m�sodik aut�t is versenybe �ll�tottak a n�metes nev�, de szint�n brazil Ingo Hoffman sz�m�ra, � azonban ebb�l h�romszor nem is kvalifik�lta mag�t...

1977 valamivel jobban ment, de ez m�g mindig �deskev�s volt egy vil�gbajnok sz�m�ra. Fittipaldi �sszesen 11 pontot szerzett - Argent�n�ban, Braz�li�ban �s Olaszorsz�gban negyedik lett, Spanyolorsz�gban �t�dik - �s ezzel a vil�gbajnoks�g tizenkettedik hely�n v�gzett.

1978-ban szerzett egy remek m�sodik helyet hazai p�ly�n, Braz�li�ban, de egy�bk�nt hasonl� szinten voltak, mint az el�z� szezonban. A pontszerz�sek Braz�li�n k�v�l: hatodik hely Sv�dorsz�gban, negyedik N�metorsz�gban �s Ausztri�nan, �t�dik Hollandi�ban �s Watkins Glenben. 17 pontja a vil�gbajnoks�g kilencedik hely�re volt j�.

1979 egyenesen gyatr�ra siker�lt: argent�nai hatodik helye Emerson egyetlen pontszerz�se volt az �v sor�n. Az ist�ll� anyagi gondokkal k�zd�tt, mivel a f� szponzor, a Copersucar cs�dbe ment. V�g�l siker�t �jabb brazil szponzort tal�lni a Skol s�rgy�rban, de a p�ly�n ez sem tudott lend�letet adni a csapatnak.

1980-ban eg�sz szezonra csatasorba �ll�tottak egy m�sik aut�t is Emerson�n k�v�l �s a finn Keke Rosberget �ltett�k bele. Rosberg gyorsabbnak bizonyult Fittipaldin�l �s a vil�gbajnoks�gban is el�tte v�gzett: Keke hat pontot gy�jt�tt, Emerson �t�t (harmadik lett Long Beach-en, hatodik Monac�ban). Fittipaldit nagyon elkedvetlen�tette a hossz� �vek �ta tart� sikertelens�g �s az, hogy csapatt�rsa fel�lkerekedett rajta csak az utols� csepp volt a poh�rban: 1980 v�g�n �gy d�nt�tt, hogy visszavonul a Forma-1-es versenyz�st�l. 1981-ben �s 1982-ben m�g m�k�d�tt a Fittipaldi-csapat, de '81-ben nem szereztek pontot, '82-ben pedig a brazil Chico Serra 1 pontj�val z�rt�k az �vet, melynek v�g�n cs�d�t jelentettek �s megsz�ntett�k az ist�ll�t.

Fittipaldi a kudarcsorozat v�g�n teljesen elad�sodva t�rt haza Braz�li�ba, de azt�n �sszeszedte mag�t �s kem�ny munk�val kim�szott a g�d�rb�l. A versenyz�s ir�nti szenved�ly is �j l�ngra lobbant benne, ez�rt 1984-ben - 37 �vesen - visszat�rt a korm�nyker�k m�ge, de ez�ttal m�r az amerikai IndyCar sorozatban.

Ott azonnal igazi k�z�ns�gkedvenc lett �s nyert k�t Indy 500-at, majd 1989-ben - 43 �vesen - az IndyCar-sorozat bajnoki c�m�t. 50 �ves kor�ban, 1996-ban vonult vissza teljesen az aut�versenyz�st�l, miut�n Michigan 500 versenyen nyaks�r�l�seket szerzett egy balesetben. K�s�bb ehhez egy kisebb rep�l�g�p-baleset k�vetkezt�ben h�t s�r�l�sek is j�rultak.

Jelenleg fiatal brazil tehets�gek kutat�s�val �s menedzsel�s�vel foglalkozik. Eddigi legsikeresebb felfedezettje saj�t csal�dj�b�l ker�lt ki: b�tyja fia, Christian Fittipaldi, aki 40 Forma-1-es versenyen �sszesen 12 pontot szerzett a '90-es �vek elej�n a Minardi- �s a Footwork-csapat sz�neiben. K�s�bb amerikai sorozatokban versenyzett, ahol a futamgy�ztes pil�t�k k�z� tartozott.

A "nagy Emm�t" - ahogy rajong�i h�vj�k Emersont - rendk�v�l finom, tiszta �s gazdas�gos vezet�si st�lus jellemezte. �s az a szenved�ly, amivel mind Eur�p�ban, mind Amerik�ban sz�zezrek �s milli�k sz�v�t megh�d�totta. Nem besz�lve arr�l, hogy utat mutatott �s p�ldak�nt szolg�lt sz�mos k�s�bbi nagy brazil versenyz�nek - k�zt�k Nelson Piquet-nek �s Ayrton Senn�nak.

Statisztikai adatok

Sz�letett: 1946. december 12., Sao Paulo / Braz�lia

Akt�v F1-es id�szak: 1970-1980
Csapatai: Lotus, McLaren, Fittipaldi
Vil�gbajnoki c�m: 1972 (Lotus-Ford), 1974 (McLaren-Ford)
Nagyd�jrajtok sz�ma: 144
Futamgy�zelmek sz�ma: 14
M�sodik helyek sz�ma: 13
Harmadik helyek sz�ma: 8
GP-pontok sz�ma: 281
Pole Poz�ci�k sz�ma: 6
Leggyorsabb k�r�k sz�ma: 6
Dobog�s helyek sz�ma: 35
Gy�zelem/Nagyd�jrajt: 9,72%
�tlagos pontsz�m versenyenk�nt: 1,951
Dobog�s helyek ar�nya: 24,31%