Andreas Nikolaus Lauda 1949. febru�r 29-�n sz�letett egy befoly�sos �s j�m�d� b�csi csal�dban. Ez a h�tt�r k�s�bb n�ha el�nyt, n�ha h�tr�nyt jelentett sz�m�ra aut�versenyz�i karrierje �p�tget�se sor�n - ut�bbit az�rt, mert a csal�d azt szerette volna, ha folytatva a hagyom�nyokat �zletember lesz. Az el�ny ezzel szemben abb�l sz�rmazott, hogy a csal�di kapcsolatokat felhaszn�lva k�s�bb k�nnyebben tudott p�nzhez jutni. Apja anyagilag ugyanis nem t�mogatta a versenyz�s�t - s�t, egy alkalommal kitagad�ssal is megfenyegette, amennyiben nem hagy fel hobbij�val.

Ez azonban nem t�ntor�totta el Nikit. Laud�nak nem voltak gyermekkori aut�versenyz�-p�ldak�pei. �t ink�bb egy m�sik oldal�r�l fogta meg ez a sport: a technika oldal�r�l. Fiatal kor�t�l fogva leny�g�zt�k az aut�mobilok, eg�szen k�zeli ismeretts�gbe pedig tizenk�t �ves kor�ban ker�lt vel�k, amikor sz�lei ismer�sei aut�val �rkeztek hozz�juk �s megengedt�k a kis Nikinek, hogy � parkolja le a j�rm�vet. Tin�dzser kor�ban kapott egy 1948-as Volkswagen Beetle-t, amelyet azt�n rendszeresen �s kim�letlen�l ny�zott egy rokon birtok�n.

17 esztend�sen, 1966-ban l�tott el�sz�r Forma-1-es versenyt �l�ben a n�metorsz�gi N�rburgringen. Ez az �lm�ny v�gleg megpecs�telte sors�t. 1968-ban benevezett els� verseny�re, egy hegyiversenyre, ahol m�sodik helyen v�gzett egy Mini Cooper S aut�val. Apja tiltakoz�sa ellen�re ezt k�vet�en tov�bbi hegyiversenyeken, majd Forma-V versenyeken vett r�szt az Austro-Kaimann csapat sz�neiben. Ezen k�v�l t�raaut� futamokon is indult, azt�n a Forma-3-ba ker�lt Francis McNamara csapat�ba. 1969-ben elindult az �sterreichringi 1000 km-es versenyen is egy 910 Porsch�val.

1971-ben �gy d�nt�tt, hogy - fedezetk�nt saj�t �letbiztos�t�s�t felaj�nlva - 20 ezer fontos bankk�lcs�nt vesz fel �s bev�s�rolja mag�t a Forma-2-be. Itt a March pil�t�ja �s a sv�d Ronnie Peterson csapatt�rsa lett. Petersonnak ekkor m�r el�g j� neve volt ahhoz, hogy fizet�st kapjon, Laud�nak azonban egyel�re m�g hoznia kellett a p�nzt - �s k�zben sokat n�lk�l�zni. A f�ma szerint m�g az esk�v�j�re is �gy kellett tisztess�ges ruh�t k�lcs�nk�rnie. A Forma-2-es szezon sor�n Peterson megverte �s csak a tizedik helyen v�gzett. Ennek ellen�re March-Ford benevezte egy Forma-1-es futamra is : az 1971-es Osztr�k Nagyd�jra, ahol m�szaki hiba miatt 20 k�r ut�n ki�llni k�nyszer�lt (akkoriban volt �tj�r�s a Forma-2 �s a Forma-1 k�z�tt a csapatok sz�m�ra is).

1972-ben �jabb bankk�lcs�nt vett fel - ez�ttal 100 ezer fontot! - hogy �jabb Forma-2-es �vadot csin�lhasson v�gig. Ha az anyagi megt�r�l�s egyel�re m�g k�ts�ges is volt, de a sikerek szempontj�b�l meg�rte: Lauda megnyerte a Forma-2-es brit bajnoks�got �s m�sodik lett az Eur�pa-bajnoks�gban. A March-Ford pedig a teljes 1972-es Forma-1-es szezonra is benevezte! Igaz, pontot nem szerzett a kir�lykateg�ri�ban - ellent�tben csapatt�rs�val, Petersonnal, aki 12 pontot gy�jt�tt.

1973-ban r�vette a BRM csapatvezet�j�t, Louis Stanley-t, hogy adjon el neki egy helyet csapat�n�l. Stanley 80 ezer font�rt (ami persze �jabb k�lcs�n terh�t r�tta Laud�ra) r� is �llt a dologra, �m Niki sz�m�ra egyre nagyobb gondot jelentett, hogy lassan esed�kess� v�lt a kor�bban felvett k�lcs�n�k t�rleszt�se. Mes�be ill� fordulattal azonban a csapat ekkor elkezdett fizet�st adni neki szolg�latai�rt, �gy megold�dtak ezek a probl�m�k. Az 1973-as �vben a BRM vol�nj�n�l egy�bk�nt els� pontjait is megszerezte, amikor Zolderben �t�dikk�nt �rt c�lba - �m ez egyben a szezon cs�cspontja is volt sz�m�ra. K�t pontja a vil�gbajnoks�g tizenhatodik hely�t jelentette sz�m�ra - holtversenyben Wilson Fittipaldival (Brabham-Ford) - mik�zben csapatt�rsa, Jean-Pierre Beltoise kilenc pontot gy�jt�tt.

Lauda teh�t nem t�nt a kor leg�g�retesebb ifj� versenyz�j�nek - gyakorlatilag a kor szak�r�i sem tartott�k annak. Voltak azonban �lesebb szem� megfigyel�k is. Niki szerencs�j�re k�z�j�k tartozott a Ferrari �j menedzsere, Luca di Montezemolo is, aki megl�tta benne a csiszolatlan gy�m�ntot. A Ferrari 1964-ben nyert utolj�ra vil�gbajnoki c�met �s az 1970-es �vek elej�n elkezd�d�tt egy c�ltudatos �p�tkez�s, hogy visszajussanak a cs�csra. Ennek els� l�p�se volt, hogy Enzo Ferrari leszerz�dtette a jogi egyetemr�l �ppcsak kiker�l� Montezemol�t, aki azt�n val�ban remek szervez�k�szs�gr�l tett tan�bizonys�got. No �s kiv�l� tehets�gkutat�nak bizonyult, amint az k�s�bb bebizonyosodott...

1974 els� verseny�n, Argent�n�ban Niki r�gt�n m�sodik lett Dennis Hulme (McLaren-Ford) m�g�tt, azt�n Braz�li�ban kiesett, D�l-Afrik�ban c�lba �rt, de nem szerzett pontot. 1974. �prilis 28-�n ker�lt sor Forma-1-es p�lyafut�sa els� kiemelked� siker�re: megnyerte a madridi Spanyol Nagyd�jat csapatt�rsa, a tapasztalt Clay Regazzoni �s az 1972-es vil�gbajnok, Emerson Fittipaldi (McLaren-Ford) el�tt. A k�vetkez� versenyen, a belgiumi Nivelles-ben m�sodik lett Fittipaldi m�g�tt, majd k�t kies�s k�vetkezett Monac�ban �s Sv�dorsz�gban. Azt�n �jabb diadal k�vetkezett Zandvoortban, Hollandi�ban. Dijonban m�sodik lett Ronnie Peterson (Lotus-Ford) m�g�tt, azt�n Brands Hatch-ben �t�dik. Sajnos azonban ez volt utols� pontszerz�se is az �v sor�n, ugyanis a h�tral�v� �t versenyen kiv�tel n�lk�l kiesett. Ez a megb�zhatatlans�g minden bizonnyal egy jobb helyez�s�be ker�lt - illetve abba, hogy ak�r m�r els� ferraris �v�ben is a vil�gbajnoki c�m�rt k�zdhessen. Lauda 38 ponttal a negyedik helyen v�gzett, mik�zben csapatt�rsa, Regazzoni 52 pontot szerzett �s mind�ssze 3 ponttal maradt el a m�sodik vil�gbajnoki c�m�t szerz� Fittipaldit�l. Igen �m, de Regazzoni mind�ssze h�romszor esett ki az �v sor�n - Lauda nyolcszor. Egy�bk�nt amikor mindketten c�lba �rtek, Clay mind�ssze egyszer verte meg Nikit: Brands Hatch-ben a sv�jci negyedik lett, az osztr�k �t�dik. Az �ltal�nos v�lem�ny is kezdett megv�ltozni Laud�r�l: egyre t�bb szakembernek felt�nt kiv�teles versenyintelligenci�ja �s precizit�sa.

1975-ben pedig m�r mindenki k�nytelen volt elismer�ssel ad�zni tehets�ge el�tt! A Ferrari m�g az 1974-es aut�val kezdte az �vet �s ezzel Niki hatodik lett Buenos Airesben, �t�dik Interlagosban �s Kyalamiban, nem fejezte be a versenyt Barcelon�ban. Azt�n j�tt az �j, keresztv�lt�s Ferrari 312T, amely innent�l kezdve r�g l�tott dominanci�t biztos�tott a Maranell�iaknak. Lauda nyert Monac�ban, Zolderben �s Anderstorpban, m�sodik lett Zandvoortban James Hunt (Hesketh-Ford) m�g�tt, majd �jra nyert La Castelletben. Silverstone-ban nem szerzett pontot, harmadik lett a N�rburgringen Carlos Reutemann (Brabham-Ford) �s Jacques Laffite (Williams-Ford) m�g�tt, hatodik hazai p�ly�n, az �sterreichringen (ez�rt azonban csak f�l pontot kapott, mivel id� el�tt leintett�k a futamot). Monz�ban harmadik lett Regazzoni �s Fittipaldi m�g�tt, v�g�l nyert Watkins Glenben az utols� versenyen. F�l�nyesen, magabiztosan szerezte meg p�lyafut�sa els� vil�gbajnoki c�m�t: 64,5 pontja �s �t futamgy�zelme volt, m�g a m�sodik helyen v�gz� Fittipaldinak be kellett �rnie 45 ponttal �s k�t gy�zelemmel; csapatt�rs�nak, Regazzoninak - aki a harmadik helyen v�gzett - pedig 37 ponttal �s egy gy�zelemmel. Niki "hihetetlen �vnek" nevezte az 1975-�s szezont �s elismerte, hogy a Ferrari 312T-vel nem is nagyon illett volna m�smilyen eredm�nyt el�rni - annyira kiemelkedett a mez�nyb�l. Az�rt nyilv�nval�an benne volt a diadalban Niki imm�r vitathatatlan tehets�ge is, hiszen csapatt�rs�t is alaposan maga m�g�tt hagyta.

1976 els� fel�ben folytat�dott a Ferrari �s Niki remekl�se: az osztr�k versenyz� nyert Interlagosban �s Kyalamiban, m�sodik lett csapatt�rsa, Regazzoni m�g�tt Long Beach-en, majd ism�t m�sodik Jaram�ban Hunt m�g�tt. Pedig a Spanyol Nagyd�j el�tt otthon�ban tratktorbalesetet szenvedett, amelyben z�z�d�sokat szerzett.

Zolderben �s Monte-Carl�ban ism�t nyert, harmadik lett Anderstorpban Jody Scheckter (Tyrrell-Ford) �s Patrick Depailler (Tyrrell-Ford) m�g�tt. Kiesett La Castellet-ben �s nyert Brands Hatch-ben miut�n kiz�rt�k el�le Huntot, mert a verseny �jraind�t�sa ut�n (rajtbaleset volt el�tte) �ll�t�lag �tsz�llt a tartal�k aut�j�ba. A korabeli besz�mol�k szerint ez azonban nem volt igaz, hanem a Ferrari politikai man�verez�s�t lehetett sejteni a h�tt�rben...

Azt�n k�vetkezett a N�met Nagyd�j, amelyet m�g a r�gi, 17 km-es N�rburgringen bonyol�tottak. A p�ly�t m�r akkoriban rendk�v�l vesz�lyesenek tartott�k �s emiatt gyakorlatilag alkalmatlannak a Forma-1-es versenyz�sre. A csapatok sokszor tiltakoztak az ellen, hogy versenyt rendezzenek a p�ly�n - mindhi�ba. Az 1976-os futamon Niki Lauda val�sz�n�leg t�l kor�n v�ltotta le vizes gumijait slickekre �s az Adenau Br�cke ut�n megcs�szott, majd a v�d�korl�tnak �tk�z�tt. Aut�ja az �tk�z�s pillanat�ban azonnal kigyulladt �s l�ngokban �llva visszap�rd�lt a p�ly�ra, amibe azt�n m�g Brett Lunger (Surtees-Ford) is beleszaladt. Az eszm�let�t vesztett Laud�t versenyz�t�rsai, Harald Ertl (Hesketh-Ford), Guy Edwards (Hesketh-Ford) �s Arturo Merzario (March-Ford) szabad�tott�k ki az �g� roncsb�l - megmentett�k az �let�t!

Lauda egy ideig k�m�ban volt, f�stm�rgez�st kapott �s �ssze�gett az arca, aminek nyomait a plasztikai seb�sz beavatkoz�sa ellen�re a mai napig viseli. Ezek ut�n szinte hihetetlen, hogy hat h�t m�lva - az Olasz Nagyd�jon - �jra a versenyp�ly�n volt. K�s�bb elmondta, hogy rettenetes k�zdelmet v�vott ebben az id�szakban saj�t f�lelmeivel �s r�m�lmaival, �gy el lehet k�pzelni, hogy micsoda lelkier�re volt sz�ks�ge ahhoz, hogy valaha �jra aut�ba �lj�n - nemhogy hat h�ten bel�l. Sokan m�r le�rt�k Laud�t - �gy szponzorai is, akik visszavont�k t�mogat�sukat -, � m�gis visszat�rt!

Hunt h�tr�nya 35 pont volt Laud�val szemben a rossz eml�k� N�met Nagyd�j el�tt, ami 14 pontra cs�kkent, az Olasz Nagyd�jra, amikor Niki �jra p�ly�ra g�rd�lt Ferrarij�val (a N�rburgringen �s Zandvoortban Hunt nyert, az �sterreichringen negyedik lett). Monz�ban Lauda n�velni tudta el�ny�t, miut�n a negyedik helyen �rt c�lba, mik�zben Hunt kiesett. Mosportban �s Watkins Glenben azonban James nyert, mik�zben Lauda az el�bbi futamon nem szerzett pontot a felf�ggeszt�s hib�ja miatt, az ut�bbin pedig harmadik lett. Ez azt jelentette, hogy Niki az utols� verseny el�tt m�r csak 68-65 ar�nyban vezetett vet�lyt�rsa el�tt.

Minden a Jap�n Nagyd�jon, Fujiban d�l el, ahol azonban szakadt az es�, mintha d�zs�b�l �nt�tt�k volna. A versenyz�k nem akartak rajthoz �llni az embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt, de Bernie Ecclestone megfenyegette �ket. Lauda is elindult h�t, azonban k�t k�r ut�n ki�llt. Azt mondta, hogy nem k�v�nja kock�ra tenni az �let�t. Hunt v�gig ment a versenyen, harmadik lett �s 1 pont el�nnyel - 69 pont 68 ellen�ben - megnyerte a vil�gbajnoks�got. Az olasz sajt� tajt�kzott �s gy�vas�ggal v�dolta Laud�t. Persze nem �k �ltek a l�ngol� Ferrariban ott a N�rburgringen n�h�ny h�ttel kor�bban...

Enzo Ferrari azt�n lecsillap�totta a ked�lyeket, amikor nyilv�nosan ki�llt versenyz�je mellett �s hangot adott annak, hogy meg�rti �s el tudja fogadni d�nt�s�t.

1977-ben a Ferrari m�g mindig a 312T2-est - az 1976-os aut�t - haszn�lta eg�sz �vben. A csapat annyira eltelt a sikerrel, hogy r��ltek a bab�rokra �s nem fejlesztettek. Lauda tudta, hogy ez a modern Grand Prix versenyz�sben nem j�rhat� �t �s igyekezett hajtani a csapatot, de mindhi�ba. Ebben az �vben a Ferrari val�sz�n�leg m�r nem volt a legjobb aut� - vagy ha m�gis, h�t csek�ly f�l�nnyel -, s emiatt Lauda versenyz�i k�pess�gei illetve megfontolt, "sz�m�t�" versenyz�si st�lusa volt a siker kulcsa - mindaz az amir�l k�s�bb a "Mr Sz�m�t�g�p" becenevet kapta a sajt�t�l.

Az els� versenyen, Argent�n�ban Niki kiesett, azt�n Braz�li�ban harmadik lett �j csapatt�rsa, az argentin Carlos Reutemann �s James Hunt m�g�tt. D�l-Afrik�ban nyerni tudott, azt�n Long Beach-en a m�sodik helyet szerezte meg Mario Andretti Lotus-Fordja m�g�tt. Jaram�ban nem indult, Monac�ban m�sodik lett Jody Scheckter (Wolf-Ford) m�g�tt, majd Belgiumban is Gunnar Nilsson (Lotus-Ford) m�g�tt. Sv�dorsz�gban diszkvalifik�lt�k, Franciaorsz�gban �t�dik lett, Nagy-Britanni�ban m�sodik Hunt m�g�tt. N�metorsz�gban gy�z�tt, Ausztri�ban m�sodik lett Alan Jones (Shadow-Ford) m�g�tt, azt�n Hollandi�ban ism�t nyert. Olaszorsz�gban m�sodik lett Andretti m�g�tt, Watkins Glenben pedig a negyedik helyen v�gzett. Ez azonban - h�rom versennyel a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt - el�g is volt neki a vil�gbajnoki c�mehez: el�nye matematikailag is behozhatatlann� v�lt vet�lyt�rsai sz�m�ra. Pedig ebben az �vben nem � szerezte a legt�bb gy�zelmet, hanem a Lotusszal versenyz� Andretti (az amerikai n�gy diadalt aratott, szemben Lauda h�rom gy�zelm�vel), aki azonban �gy is csak harmadik lett a vil�gbajnoks�gban Niki �s Scheckter m�g�tt. Lehet, hogy gyorsas�gban a Ferrarit imm�r le lehetett gy�zni, �m ott �lt benne Niki Lauda, aki felismerte, hogy egyetlen es�lye, ha megb�zhat�an �s szorgalmasan gy�jt�geti a pontokat - �s ez v�g�l val�ban f�l�nyes bajnoki c�met eredm�nyezett. Laud�nak m�r h�rom versennyel a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt 72 pontja volt, m�g legk�zelebbi vet�lyt�rs�nak, Scheckternek 46...

A kulissz�k m�g�tt azonban nem volt minden rendben Niki �s csapata k�z�tt. Lauda nem tudta elviselni azt, hogy az emberek "r��ltek" a sikerre �s az � unszol�sa ellen�re sem fejlesztettek. A Ferrarit �t- meg �tsz�v� politiz�l�s sem volt �ny�re �s Enzo Ferrarival is konfliktusai voltak. Saj�t bevall�sa szerint m�r nem �rezte j�l mag�t a csapatban, �gy nem lelkizett sokat: miut�n Watkins Glenben matematikailag bebiztos�totta az 1977-es vil�gbajnoki c�met, fel�llt �s t�vozott a csapatb�l: az utols� k�t versenyen (Kanada, Jap�n) m�r nem vett r�szt. Enzo Ferrari nagyon f�jlalta, hogy Niki elhagyta csapat�t, mert �gy v�lte, hogy egy�tt m�g t�bb vil�gbajnoki c�met is szerezhettek volna.

1978-ban Lauda Bernie Ecclestone Brabham-Alfa Rome�j�hoz szerz�d�tt, amely azonban egy k�z�pszer� ist�ll� volt ekkoriban. Felt�n�st csak akkor okoztak, amikor megjelentek a h�res "l�gcsavaros" aut�val. A c�l a leszor�t�er� n�vel�se volt �s Lauda nyert is a szerkezet seg�ts�g�vel Anderstorpban, de az volt egyben az aut� utols� versenye is, mert a versenyb�r�s�g betiltotta a megold�st. Ezt megel�z�en egy�bk�nt Lauda m�sodik volt az �v els� verseny�n, Argent�n�ban Andretti m�g�tt, harmadik Braz�li�ban Reutemann �s Emerson Fittipaldi (Fittipaldi-Ford) m�g�tt, kiesett D�l-Afrik�ban �s Long Beach-en, m�sodik lett Monac�ban Patrick Depailler (Tyrrell-Ford) m�g�tt, azt�n kiesett Belgiumban �s Spanyolorsz�gban.

A sv�d verseny ut�n kiesett Franciaorsz�gban, m�sodik lett Nagy-Britanni�ban Reutemann m�g�tt, kiesett N�metorsz�gban �s Ausztri�ban, harmadik lett Hollandi�ban a k�t Lotus-versenyz� - Andretti �s Ronnie Peterson - m�g�tt. Nyerni tudott Monz�ban, de azt�n ism�t kiesett az �v utols� k�t verseny�n, Watkins Glenben �s Montrealban. V�g�l azzal a csapattal, amely az el�z� �vben m�g a k�z�pmez�nyben volt, a vil�gbajnoks�g negyedik hely�t szerezte meg (44 ponttal) Andretti, Peterson �s Reutemann m�g�tt. Csapatt�rsa, az �r John Watson 25 ponttal a hatodik helyen v�gzett.

A k�vetkez� �v t�volr�l sem alakult ennyire j�l. 1979-ben a monzai versennyel bez�r�lag mind�ssze k�tszer �rt c�lba: D�l-Afrik�ban hatodik lett, Monz�ban pedig negyedik. Ez ut�bbi eredm�ny tal�n m�r k�s�n �rkezett ahhoz, hogy megmentse a helyzetet. A k�vetkez� futam, a Kanadai Nagyd�j szabadedz�s�n Lauda hirtelen �s teljesen v�ratlanul �gy d�nt�tt, hogy befejezi Forma-1-es p�lyafut�s�t: ott �s abban a pillanatban! �gy is tett: azonnal kis�t�lt a Sz�guld� Cirkuszb�l.

A k�vetkez� k�t �vben teljes�lt sz�lei egykori k�v�ns�ga, hiszen Niki komoly �zletember lett. Megalap�totta a Lauda Air l�git�rsas�got, melynek �tlete eg�sz egyszer�en abb�l sz�rmazott, hogy egyik hobbija a rep�l�s volt. K�zben Forma-1-es telev�zi�s komment�tork�nt is tev�kenykedett.

1981-ben azonban Lauda fiatal v�llalata komoly p�nz�gyi gondokkal kezdett k�zdeni �s ez visszak�nyszer�tette az akkor 32 �ves osztr�kot a versenyaut�ba. Saj�t bevall�sa szerint legal�bbis az�rt kezdett �jra versenyezni, mert �gy akart p�nzhez jutni c�ge talpra�ll�t�s�hoz. A McLaren-Forddal �rt al� szerz�d�st 1982-re, amelynek felt�telei azonban nagyon szigor�ak voltak: ha Niki az �v els� n�gy futam�n szerez pontot, akkor kap egymilli� doll�rt �s tov�bbi juttat�sokat, ha azonban nem, akkor vissza kell fizetnie a p�nzt �s a szezon v�g�ig ingyen kell versenyeznie. Lauda m�r az els� verseny�n r�vidre z�rta ezt a k�rd�st, hiszen D�l-Afrik�ban negyedik lett.

El�tte azonban egy politikai h�bor� kell�s k�zep�n tal�lta mag�t, amikor meg�rkezett Kyalamiba. T�rt�nt ugyanis, hogy a FISA (a FIA el�dje) kital�lta, hogy a Forma-1-ben val� versenyz�st k�l�nleges enged�lyhez, az �gynevezett szuperlicenchez kellene k�tni. Ennek c�lja az volt, hogy csak val�ban j� k�pess�g� versenyz�k ker�lhessenek be a kir�lykateg�ri�ba. A FOCA (Forma-1-es Gy�rt�k �s Konstrukt�r�k Sz�vets�ge) �s tulajdonos tagjai - feltehet�leg a FISA hallgat�lagos t�mogat�s�val - azonban arra pr�b�lt�k felhaszn�lni a szuperlicencet, hogy azzal csapataikhoz k�ss�k a versenyz�ket. A legt�bb versenyz� - k�zt�k Niki - �tl�tott a szit�n �s nem volt hajland� al��rni a meg�llpod�st. A FISA ekkor megfenyegette �ket, hogy nem indulhatnak a versenyen, ha nincs szuperlicenc�k. Lauda �s Didier Pironi a GPDA (Grand Prix Versenyz�k Sz�vets�ge) vezet�ik�nt tal�lkoz�ra h�vt�k Jean-Marie Balestre-t, akivel v�g�l siker�lt meg�llapodniuk �s rendezni a szuperlicencek �gy�t, �gy a versenyre is a megszokottak szerint ker�lhetett sor.

A k�vetkez� versenyen, Braz�li�ban kiesett, de azt�n Long Beach-en nyerni tudott - mind�ssze h�rom versennyel azut�n, hogy visszat�rt. Imol�ban t�bb nagy csapat - k�zt�k a McLaren is - visszavonta aut�it a versenyz�st�l a p�lya min�s�thetetlen �llapota miatt, �gy a Ferrari aratott kett�s gy�zelmet Pironival �s Gilles Villeneuve-vel. Zolderben Lauda a harmadik helyen �rt c�lba, de ut�lag diszkvalifik�lt�k. A versenyt be�rny�kolta a n�pszer� Gilles Villeneuve hal�la: a kanadai a pole poz�ci�ra hajtott, amikor a rettenetes baleset t�rt�nt.

De az �letnek mennie kellett tov�bb. Monte-Carl�ban, Detroitban �s Montrealban Niki kiesett. Ut�bbi versenyen azonban sajnos �jabb hal�los kimenetel� baleset t�rt�nt: az olasz Ricardo Paletti (Osella-Ford) a rajtn�l j�rt szerencs�tlen�l.

Hollandi�ban Lauda negyedik lett, majd Brands Hatch-ben ism�t nyerni tudott. Franciaorsz�gban nem szerzett pontot, N�metorsz�gban nem indult. Ezen a h�tv�g�n, az egyik szabadedz�sen a rossz l�t�si viszonyok miatt (esett az es�) Pironi h�tulr�l beleszaladt Alain Prostba (Renault), aut�ja a magasba emelkedett, majd amikor f�ldet �rt egyszer�en kett� t�rt. Pironit s�lyos s�r�l�sekkel sz�ll�tott�k k�rh�zba �s noha t�l�lte, Forma-1-es p�lyafut�sa v�get �rt.

Hazai p�ly�n, Ausztri�ban Niki az �t�dik helyen v�gzett, majd sv�jcban harmadik lett Keke Rosberg (Williams-Ford) �s Prost m�g�tt. Az utols� k�t versenyt - Monza, Las Vegas - nem fejezte be. �sszesen 30 pontot szerzett az 1982-es szezonban �s ezzel az �t�dik helyen v�gzett a vil�gbajnoks�gban. Csapatt�rsa, az �r John Watson 39 ponttal harmadik lett.

A McLaren 1980-ban szerz�dtette le Ron Dennist �s John Barnardot, akik N�gyes Projekt n�ven kezdtek bele a csapat megreform�l�s�ba (erre utal a mai napig is a McLaren aut�k nev�ben az MP4 jel�l�s - Marlboro Projekt Four). Emiatt 1981, 1982 �s m�g 1983 is �tmeneti id�szaknak sz�m�tott a csapat t�rt�net�ben �s ez meg is l�tszott az eredm�nyeken. H�be-h�ba szereztek ugyan futamgy�zelmeket a McLaren-versenyz�k, �m komoly es�ly�k nem volt a vil�gbajnoki c�m�rt k�zdeni.

1983 az aut� megb�zhatatlans�ga miatt rosszabbul siker�lt az el�z� szezonn�l. Niki harmadik lett Braz�li�ban; azt�n m�sodik hely k�vetkezett csapatt�rsa, Watson m�g�tt Long Beach-en. Ezt k�vet�en azonban sorozatban hatszor nem fejezte be a versenyt - s�t, Monac�ban el sem kezdte, ugyanis nem kvalifik�lta mag�t...

A rossz sorozat ut�n szinte j�nak sz�m�tott a Silverstone-i hatodik hely. Nem szerzett pontot Hockenheimban, azt�n �jra hatodik lett Zeltwegben. Az utols� n�gy versenyen megint nem szerzett pontot. V�g�l 12 ponttal a vil�gbajnoks�g tizedik hely�n v�gzett, mik�zben csapatt�rsa, Watson 22 ponttal - �s egy futamgy�zelemmel - a hatodik lett.

1984-re enn�l m�g kem�nyebb csapatt�rsat kapott maga mell� Lauda az ifj� �s amb�ci�zus �j szt�r, Alain Prost szem�ly�ben. Prost fiatalos dinamik�j�val vitathatatlanul gyorsabb volt Laud�n�l - az id�m�r� edz�seken szinte mindig megverte a k�tszeres vil�gbajnokot -, de az osztr�k tapasztalat�val �s megfontolst�g�val v�gig k�zel tudott hozz� maradni a pontversenyben, s�t...
�s hogy melyik�k kerekedik fel�l, l�nyegi k�rd�snek bizonyult, ugyanis a McLaren-Porsch�n�l olyannyira be�rett a munka gy�m�lcse, hogy j�r�szt domin�ltak aut�ik.

Az els� versenyen, Braz�li�ban Prost nyert, Niki kiesett, D�l-Afrik�ban Lauda megverte Prostot �s gy�z�tt, azt�n Belgiumban mindketten kiestek. Imol�ban Niki kiesett, Prost nyert, Franciaorsz�gban az osztr�k nyert, Alain csak hetedik lett. Monac�ban a fiatal Ayrton Senna (Toleman-Hart) nagy verseny�t l�thatta a nagy�rdem�, aki a hetedik helyr�l indulva el�rek�zd�tte mag�t eg�szen a m�sodikig a vizes p�ly�n �s gyorsas�ga alapj�n egy�rtelm� volt, hogy a vezet� Prostot is meg fogja verni. Igen �m, de ekkor a versenyigazgat�, Jacky Ickx az id�j�r�si k�r�lm�nyekre hivatkozva leintette a versenyt: Alain nyert, Senna m�sodik volt. Lauda kiesett. Az � szempontj�b�l csak az volt a l�nyeg ezen a versenyen, hogy mivel id� el�tt leintett�k azt, mindenki csak a helyez�s��rt j�r� eredeti pontsz�m fel�t kapta - �gy Prost 9 helyett 4,5 pontot. Ez k�s�bb d�nt� jelent�s�g�nek fog bizonyulni...

Kanad�ban n�mi meglepet�sre az �v sor�n addig csak k�szk�d� Nelson Piquet (Brabham-BMW) nyert, Niki lett a m�sodik, Alain a harmadik. A k�t amerikai futamon, Detroitban �s Dallasban Lauda kiesett, de szerencs�j�re Prost is csak h�rom pontot szerzett. Brands Hatch-ben viszont az osztr�k nyert �s a francia esett ki. N�metorsz�gban Prost nyert Lauda el�tt, azt�n Niki diadalmaskodott hazai p�ly�n, Ausztri�ban, mik�zben Prost kiesett. Hollandi�ban Prost nyert, Lauda a m�sodik helyen v�gzett, Monz�ban Niki nyert, Alain kiesett.

K�t versennyel a vil�gbajnoks�g v�ge el�tt Lauda 63-52,5 ar�nyban vezetett csapatt�rs�val szemben, azaz a N�rburgringen eld�nthette volna, ha nyer. De nem d�nt�tte el, ehelyett m�g szorosabb lett az �ll�s: Prost ugyanis megnyerte a versenyt, mik�zben Lauda csak negyedik lett egy megp�rd�l�s ut�n. Az utols�, Portug�l Nagyd�j el�tt az �ll�s: 66-62,5 Niki jav�ra.

Ez azt jelentette, hogy Estorilban Laud�nak el�g volt egy m�sodik hely a vil�gbajnoki c�mhez - m�g akkor is, ha Prost nyer. �m Lauda csak a tizenegyedik helyre kvalifik�lta mag�t az id�m�r� edz�sen, m�g Prost a m�sodikra! A verseny el�tt kevesen mertek volna nagy �sszegben fogadni Niki vil�gbajnoki c�m�re, s�t a Marlboro m�r el is kezdte gy�rtani a plak�tokat Prost k�sz�nt�s�re...

Lauda azonban nagyon akarta ezt a vil�gbajnoki c�met, s ez p�lyafut�sa egyik legjobb teljes�tm�ny�re sarkallta! Sorra el�zte meg riv�lisat �s - valljuk meg - szerencs�je is volt. A 33. k�rben m�r a harmadik helyen aut�zott, Prost azonban vezetett �s Lauda el�tt a m�sodik helyen Nigel Mansell (Lotus-Renault) aut�zott - f�l perces el�nnyel. Ezt lehetetlen behozni �s ha Prost nyer, csakis a m�sodik hely jelenthet vil�gbajnoki c�met Niki sz�m�ra! M�r a v�ge fel� j�rt a verseny �s Alain t�nt vil�gbajnoknak, amikor Mansell v�ratlanul rontott �s kip�rd�lt. Lauda volt a m�sodik �s Lauda lett a vil�gbajnok minden id�k legszorosabb vil�gbajnoki k�zdelm�ben (72-71,5 ar�nyban gy�z�tt az osztr�k)!

Prost megnyerte a versenyt, de elvesztette a vil�gbajnoks�got �s a k�nnyeivel k�szk�d�tt a dobog�n. Sz�m�ra ez lett volna az els� c�m, Laud�nak m�r a harmadik volt. Ennyi vil�gbajnoks�got kor�bban csak Juan Manuel Fangio (� �sszesen �t�t: 1951, 1954, 1955, 1956, 1957), Jack Brabham (1959, 1960, 1966) �s Jackie Stewart (1969, 1971, 1973) szerzett. Niki bel�pett a legend�k sor�ba!

A fiatal Prostnak Lauda egy�bk�nt rendk�v�l j� tan�ra volt! Ha Alain Prostr�l besz�l�nk ma, mindenkinek a p�ratlan versenyintelligencia, a j� �rtelemben vett kalkulat�v versenyz�si st�lus, a megfontolts�g jut esz�be - a lehet� legkisebb kock�zattal a lehet� legt�bb sikert el�rni filoz�fi�ja, amelyet eg�sz p�lyafut�sa sor�n sikerrel alkalmazott �s n�gy vil�gbajnoki c�mre v�ltott. �s amelyet ott, 1984-ben tanult el Niki Laud�t�l...

Lauda ugyanis nem volt kora leggyorsabb aut�versenyz�je, de a legintelligensebb - �s ez emelte m�sok f�l�, akikben pedig lehet, hogy t�bb volt a term�szetes gyorsas�g.

Niki sokak sz�m�ra szimpatikus (m�sok sz�m�ra viszont tal�n �ppen ellenszenves) tulajdons�ga volt nyers �szintes�ge is - mag�val �s m�sokkal szemben. Amikor p�ld�ul 1976-os n�rburgringi baleset�re visszautalva egyszer megk�rdezt�k t�le, hogy Ertl-h�z, Edwardshoz �s Merzari�hoz hasonl�an � is meg�llt volna-e, hogy kiszabad�tson egy versenyt�rsat az �g� roncsb�l, � azt mondta: "Nem. Engem az�rt fizetnek, hogy versenyezzek." Ez a v�lasz nagy felh�borod�st v�ltott ki, pedig Lauda csak �szinte volt. Mondhatta volna, hogy "Igen, term�szetesen", amivel k�ts�gtelen�l sokkal szimpatikusabb lett volna, de nem v�gyott k�pmutat�ssal szerzett n�pszer�s�gre.

Nem szerette a nagy szt�rol�st sem. A f�ma szerint egy alkalommal a '70-es �vek v�g�n k�z�sen kellett r�szt vennie egy PR rendezv�nyen az amerikai �k�lv�v�val, Muhammad Alival. Lauda hitetlenkedve �s fejcs�v�lva t�rt haza: nem az a felhajt�s zavarta, amivel Ali k�r�lvette mag�t, hanem az, hogy �gy t�nt Ali mindezt el is hiszi...

1985-ben, utols� Forma-1-es �v�ben, nem sok bab�r termett neki. Mik�zben Prost sz�rnyalt - s v�g�l megnyerte p�lyafut�sa els� vil�gbajnoki c�m�t -, addig Lauda �lland� m�szaki probl�m�kkal k�zd�tt, r�ad�sul m�r motiv�ci�ja sem volt a r�gi. T�z verseny ut�n mind�ssze 5 pont �llt a neve mellett: ebb�l h�rmat Imol�ban szerzett, kett�t pedig Silvertsone-ban. Az �sszes t�bbi versenyen kiesett. Hollandi�ban azt�n m�g volt egy utols� felvillan�sa: nyerni tudott Prost �s Senna (Lotus-Renault) el�tt. Ezek azonban egyben utols� Forma-1-es pontjai is voltak - az �v h�tral�v� �t verseny�n m�r egyet sem szerzett, s v�g�l 14 ponttal a vil�gbajnoks�g tizedik hely�n v�gzett.

Azut�n az Adelaide-i verseny ut�n csendesen �s minden felhajt�s n�lk�l kis�t�lt a Forma-1-b�l. Ez�ttal v�gleg - legal�bbis ami a sport versenyz�i oldal�t illeti. 1994-ben ugyanis visszat�rt, mint a Ferrari szaktan�csad�ja. T�bbek k�z�tt az � k�zbenj�r�s�val tudta a Suderia megszerezni Michael Schumachert 1996-ban. 1998-ban azonban n�zetelt�r�se t�madt a csapatf�n�kkel, Jean Todt-tal �s t�vozott a csapatt�l. 1999-t�l a nagy riv�lis, a McLaren-Mercedes szaktan�csad�ja lett, m�gnem azt�n a Jaguar Racing fel nem aj�nlott neki egy csapatvezet�i �ll�st 2001-ben. K�t �vet t�lt�tt az ist�ll� �l�n, de sokkal kevesebb sikerrel, mint amiben versenyz�k�nt volt r�sze - a 2002-es szezon v�g�n lev�ltott�k.

Niki ezen k�v�l �vek �ta szerepel a n�met RTL telev�zi� Forma-1-es szak�rt�jek�nt a telev�zi�ban. 2008-ban feles�g�l vette a n�la 29 �vvel fiatalabb Birgit Wetzingert. Els� h�zass�g�b�l k�t huszon�ves fia van, Lucas �s Matthias, akik szint�n aut�versenyz�ssel foglalkoznak.

Sz�letett: 1949. febru�r 22., B�cs / Ausztria
Csal�di �llapota: n�s, feles�ge Birgit Wetzinger (m�sodik h�zass�g), az els� h�zass�g�b�l k�t gyerek (Lucas �s Matthias)

Akt�v F1-es id�szak: 1971-1985 (kiv�ve 1980 �s 1981)
Csapatai: March, BRM, Ferrari, Brabham, McLaren
Vil�gbajnoki c�m: 1975 (Ferrari), 1977 (Ferrari), 1984 (McLaren-Porsche)
Nagyd�jrajtok sz�ma: 171
Futamgy�zelmek sz�ma: 25
M�sodik helyek sz�ma: 20
Harmadik helyek sz�ma: 9
GP-pontok sz�ma: 420,5
Pole Poz�ci�k sz�ma: 24
Leggyorsabb k�r�k sz�ma: 24
Dobog�s helyek sz�ma: 54
Gy�zelem/Nagyd�jrajt: 14,62%
�tlagos pontsz�m versenyenk�nt: 2,459
Dobog�s helyek ar�nya: 31,58%